2008. november 13., csütörtök

ádáz perzsamacskakölykök támadása

avagy az elfojtott előtörése.
Mint az alábbi képsor mutatja, elöntöttek minket a perzsamacskakölykök, elsőre veszélytelennek tűnnek, de aztán...
szóval megjelenik a kis fekete, arckifejezése méreteihez méltatlan módon baljós

majd roppant lelkesen felfedezi az almás tálat

időközben felbukkan egy molettebb cirmos példány is

majd vad birkózásba kezdenek az almák birtoklásáért

végül dicséretes módon kiegyeznek döntetlenben, és együtt dézsmálják a termést

:-)
Még hónapokkal ezelőtt vettem a fonalat (150% műanyag, és rém drága, de olyan viccesen nézett ki, hogy nem bírtam otthagyni), majd a tudatalattimból megpróbáltam előhívni a szabásmintát. A világ legprimitívebb kötött játékállata egyébként, kettő darab téglalapból van, plusz a farkinca, egy kb. 20 évvel ezelőtti fürgeujjakban volt, ott bukléfonalból csinálták. (Ez volt az első műalkotás, amit anno - hát, igen, több, mint húsz éve - kötni próbáltam egyébként.) Annyit változtattam most rajta, hogy kicsit bumfordibbra vettem az arányokat, meg kicsit belefogyasztottam-szaporítottam a két végén, hogy csúcsosabb legyen a fül, és nagyobb a cicák feneke. Roppant gazdaságos állatok, az almákból kb. látszik, mekkorák (nem olyan kicsikék), de a kettőhöz összesen nem fogyott el 5 deka fonal. Teljes közönségsiker lett egyébként, most épp velük alszanak a boldog tulajok :-) (igazi perzsamacskát nem vagyok hajlandó beszerezni, sőt, ha lehet, semmilyen állatot se, vive la liberté).
Meg végre felvarrtam a tervezett lila virágokat a kalapomra, amit a húgom szanált le, mert neki az ilyen szolid 20-as évek stílus nem annyira jön be, inkább a nagystílű, széleskarimájú banyás :-) Miniatűr manökeneken megtekinthető az alábbiakban:
modell 1

modell 2

és IGEN, az a rémes tárgy ott a háttérben egy ún. cumisüveg. Amitől hónapok óta próbálok megszabadulni, de kettő még mindig makacsul tartja magát. (Tudjátok, ugye, miért kettő, ugye, nem kell még ki is mondanom. De tényleg csak este, meg ősparavészhelyzetben.)
Szóval az elmúlt két nap terméséből látható, azt hiszem, hogy kicsit már elegem volt a komoly tudományos tevékenységből :-) Pedig a mamuszokig még nem is jutottunk el, viszont közben újabb csodálatos terveim támadtak, de erről majd külön.