Na, ilyenek lettek. Amint látható, az intenzív használat jelei azért máris mutatkoznak rajtuk - többet kellett volna gyúrni, de ezt nem tudtam elsőre jól belőni. Könnyebb lett volna, ha van valami sámfaszerű, amire rá lehet húzni a félkész darabot (meg akkor sokkal többféle formát, szárhosszúságot, stb.-t lehetne csinálni), de egyelőre sámfául a kezem szolgált. Legközelebb már azt is jobban fogom tudni, hogyan lehet jobban kiszámítani a színeket - a Kamiét pl. véletlenül fordítva vágtam fel, elvileg a barnás rész lett volna a talp, a teteje pedig, ami most abszolút nem látszik így, világoszöld és bordó cirmos akart volna lenni. A szegélyek és a talp bőr - egy régi, szétfejtett bőrkabátból -, a talpon G. javaslatára kifordítva, a velúros felével kifelé varrtam fel a bőrt, mert az messze kevésbé csúszik.
A tanulságokkal együtt is rettentően megtetszett nekem ez a nemezelés, úgyhogy el is határoztam, hogy gyakorolok és megtanulom rendesen. Tényleg rengeteg mindent lehet vele csinálni.
(Sajnos olyan diavetítős sorozatot nem tudom, hogy kell csinálni, így sorban beteszem a képeket - próbáltam mindenféle szögből lefényképezni.)
