Sikerült lefényképeznem az egyik festményt, amit festésen csináltunk (a másikat, amit hazahoztam, egyelőre sajnos csak értékelhetetlen minőségben - majd megpróbálom újra).
Ez még a "festés-epochánkon" volt a a második feladat - egyben a második alkalom, hogy akvarellpapírt és -festéket láttam. A feladat az volt, hogy a vizes papírra vigyük fel a három alapszínt (sárga, piros, kék) egymás alá, tetszőleges sorrendben. (Én fölülre tettem a kéket, alá a sárgát és legalulra a pirosat.) Utána pedig az, hogy akkor ebből próbáljunk a színek keverésével valamilyen tetszőleges tájat kihozni, ami egyszersmind megjeleníti valahogyan az egyik alapelemet (föld, víz, tűz, levegő). Hát, nem gondoltam, hogy ilyen nehéz a papíron kikeverni a színeket...
Ezen kívül csak két képet hoztam még el, mert azoknál meg olyan érdekes volt a feladat, hogy a végeredmény minőségétől függetlenül is tanulságos számomra. Az a baj csak, hogy az akvarellpapír rém drága, pedig szívesen próbálgatnám itthon is a gyerekekkel. (A festékből olyan kevés kell, hogy az vsz. az örökkévalóságig elég.)
Hát ez is gyönyörű. Én meg rájöttem, hogy elfelejthetem nyugodtan, hogy valaha is waldorf képzésre járjak. Én nem tudok ilyeneket. Feleilyeneket sem. Sőt semmilyeneket:)
VálaszTörlésja, és természetesen a festés, plasztika stb. tevékenységekkel kapcsolatban ugyanezt az általános tapasztalatot tudom megerősíteni :-)
VálaszTörlés